PALOTAI KÁROLY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eredményes labdarúgói, játékvezetői és sportdiplomáciai pályafutás[1]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1935. szeptember 11-én született Békéscsabán, iskoláit is ott végezte.  Tizenhét éves korában már a helyi NB II-es labdarúgó csapatban játszott. 20 éves korában került Győrbe a Vasas ETO NB I-es csapatához. Neves edzők keze alatt fejlődött kiváló játékossá. Csapatkapitánya volt az 1963-ban magyar bajnokságot nyert ETO-nak. Szerepelt UEFA tornákon, BEK mérkőzéseken nagynevű ellenfelekkel szemben. A Leipzig, a Lokomotiv Szófia valamint a holland DWS Amszterdam elleni győzelem után 90.000 néző előtt csapatkapitányként játszott az elődöntőbe jutásért a világsztárokkal felálló portugál Benfica ellen.

 

A Magyar Kupa mérkőzéssorozatának keretében a Győri ETO három éven keresztül végzett az első helyen, így neves együttesekkel találkozott a nemzetközi kupafordulókon. A Fiorentina, Sporting Braga, Standard Liege, Apollon Limassol, AC Milan ellen vívott mérkőzéseken Palotai Károly nagy nemzetközi tapasztalatot szerzett, amit később játékvezetői pályafutása során kamatoztatott. 1964-ben Tokióban a magyar olimpiai labdarúgó válogatott olimpiai bajnokságot nyert. A csapatkapitány Palotai Károly volt.

 

Mint játékvezető 1967-ben debütált. 1972-től már FIFA játékvezetőként ismerhettük. Többször nemzetközi labdarúgó találkozókon, BEK mérkőzéseken, 1974-ben a Hollandia-Uruguay világbajnoki mérkőzésen, több olimpián képviselte Magyarországot. 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottságának tagjaként tevékenykedett.

Főállásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Sporthivatal helyettes vezetői feladatát látta el. 1983 és 1985 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is tevékenykedett. 1990-től 1998-ig a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnökévé választották. 1993 és 1996 között a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja. 1985 és 2005 között a FIFA, az UEFA és az MLSZ JB ellenőre.

 

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Győr díszpolgára (2012), Bauer Rudolf-sportdíj (1994) Szent László-díj (1996). 1996-ban az International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntették ki; 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001) Győr díszpolgára (2012), Príma díj (2014), A Sportújságírók Szövetsége "Életműdíjjal" tüntette ki (2014) MOB fair play-díj (életmű kategória) (2015);   A Magyar Érdemrend lovagkeresztje Polgári Tagozat Díja (2015).

 

Személyiségét nagy tisztelet övezi hazai és nemzetközi vonatkozásban is.

 

 

 

 

 

 

Csapattársaival, Tóth Lászlóval és Szániel Jánossal

(2008. május 7.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


[1] Győri Sportlegendák mesélnek I. kötet. Győr megyei Jogú Város Sportigazgatósága, 2008.

 

 

 

 

Vissza
Fel
Normál